Sziasztok!~ Eszméletlen elfoglalt voltam ezen a héten ezért bocsánat hogy ilyen sokáig kellett várnotok. :l Valószínű hogy nyáriszünetig ( azaz július 8.áig, mivel ausztriában élek ) nem lesznek hosszú részek, de igyekszem, azután pedig belehúzok c:
Jó olvasást!
Jó olvasást!
~ MiNae Anyja Szemszögéből~ [2005]
- Nem érdekel mit csinálsz. Vidd el az összes pénzemet, rakj ki az utcára.. de HaeSoo-t hagyd békén, ennyit kérek. - néztem MinJoon-ra könyörgően.
- Idefigyelj te ribanc, két lehetőséged van. Vagy örökre befogod a pofád, együtt élsz velem és HaeSooval, vagy elviszem, te meg egyedül maradsz az utcán. - magyarázta el ötödszörre miután újra és újra nekilökött a hideg, kemény falnak. Miért kellett ez nekem? Miért bíztam meg ebben a férfiban?
Látszott rajta hogy megenyhült amikor meglátta hogy nem bírok megszólalni a félelemtől. Korom sötét volt, a férfi akit szerettem pedig azzal fenyegetett, hogy elviszi a gyerekemet, engem pedig egyedül hagy.
- 5 napot adok. És csak szólok, bárhova mész, megtalállak. Tudod jól hogy nem vagyok egyedül. - lökött el magától majd lehúzta az utolsó korty soju-t az üvegből. Csakis kizárólag az járt a fejemben, hogyan szökhetnénk meg. Ezer módszeren kattogott az agyam, miközben tudtam hogy csak egy fog működni: Árvaház. MinJoon emberei holnap reggelre itt lesznek, ezért muszáj lesz most elindulnunk.
- HaeSoo-ah, ébredj, mennünk kell. - ébresztgettem kislányomat. Lassan, de kinyitotta a nagy szemeit amivel engem kezdett el fürkészni.
- Anya? Hova kell mennünk? - motyogta még félálomban. Segítettem neki felülni, majd melegen felöltöztettem.
- Mostantól.. a te neved nem HaeSoo, értetted? Senkinek sem mondhatod el a nevedet, mindenkinek azt kell mondanod hogy MiNae-nak hívnak. - simítottam végig az arcán. Kiskorom óta egyszer sem sírtam, de most úgyéreztem összetörök. Ha HaeSoo velem marad, rettenetes élete lesz. Ott viszont.. biztonságosan nőhet fel. MinJoon tudja, hogy nem tudnék a lányom nélkül élni. Azt viszont nem, hogy bármit megtennék azért, hogy biztonságban és jól éljen.
- Anyu, miért sírsz? - törölte le a könnyeimet a pici kis tenyerével.
- Nem sírok, csak bele ment valami a szemembe. - mosolyogtam rá, miközben próbáltam visszatartani a bőgést.
- Anya nagyon messzire megy. Nem tudom mikor fog visszajönni, de vissza fog, oké? - mosolyogtam rá. - Addig is, kedves emberekkel leszel. És soha ne felejtsd el, hogy új neved van. Tilos azt mondani hogy HaeSoo-nak hívnak, mindegy mennyire bízol abban az emberben. - magyaráztam el neki, mire elkezdett sírni.
- Anya nagyon messzire megy. Nem tudom mikor fog visszajönni, de vissza fog, oké? - mosolyogtam rá. - Addig is, kedves emberekkel leszel. És soha ne felejtsd el, hogy új neved van. Tilos azt mondani hogy HaeSoo-nak hívnak, mindegy mennyire bízol abban az emberben. - magyaráztam el neki, mire elkezdett sírni.
- Nem akarom hogy elmenj! Maradj itt velem! - kiabálta alig érthetően.
- Vissza fogok jönni, ígérem.- öleltem magamhoz. Ahogy lenyugodott, elindultunk. Sötét volt, alig voltak utcai lámpák a környéken. HaeSoo az úton egy szót se szólt, nem tudta mi történik, csak szorosan fogta a kezem. Mintha nem akarna elengedni.
Amint odaértünk HaeSoo keresztanyjához, vadul csengettem, remélve hogy felébred rá. 10 perc múlva nyílt a bejárati ajtó.
- Mi a jó isten van? - esett ki az ajtón, mire meglátta a foltos arcomat. - Megütött? Mitörtént?! - nézett rám elképedve.
- Figyelj. HaeSoo-t vidd el az árvaházba holnap reggel. Korán keljetek, ahogy észreveszik hogy nem vagyunk otthon, ide fognak jönni. Mondd azt, hogy az utcán találtad és hogy nem tudod a nevét. - magyaráztam neki halkan a régi, dohos háza bejárata előtt. Megszeppent kislányomat ölbe bevittem, majd lefektettem a kanapéra ahol azonnal el is aludt. Nem tudtam, hogy megértette-e azt amit mondtam. Ha viszont az igazi nevével mutatkozik be és találkozik az apjával, akkor megint veszélyben lesz.
- És te? - nézett rám BaekHee - Veled mi lesz? -
- Én.. elmegyek Észak Koreába.- mosolyogtam rá.
Jungkook Szemszögéből, Jelen
Miközben kényelmesen sétálgattam, észrevettem hogy Minae lemaradt. Egyhelyben állt, homályos tekintettel elbambult. Mosolyogva visszasétáltam hozzá, majd lehajoltam az arcához, hogy a látókörében legyek. Az arcát még mindig nem láttam rendesen - hosszú haja mindig eltakarta.
Mikor megpillantott, egyből előre kapta a fejét.
-Minden rendben?- kérdeztem, miután újra elkezdtünk sétálni. Ő csak halványan bólintott, majd rám nézett.
- Egyébként.. téged hogy hívnak? - kérdezte halkan. Nem gondoltam volna, hogy meg fogja kérdezni.
- Jungkook. Jeon Jungkook. - mosolyogtam rá mire félénken visszamosolygott. Egész kedvesnek tűnik.
- És.. a többi fiú hol van? - dörzsölte meg a karját. Szóval emlékszik rám.
- Nem tudom, előbb leléptem mert fáradt voltam..- válaszoltam.
- Értem. - sétált tovább.
- Nem akarok tolakodó lenni, de szívesen megismernélek jobban.. kicsit mesélnél magadról? - kértem, mivel nem tűnt egy unalmas lánynak. Meglepődött, hogy ilyet kértem, és félénken kezdte de idővel egyre lazább lett körülöttem.
Ezután mindent elmesélt magáról. Csak beszélt, és beszélt. Arról, hogy adoptálták, hogy milyen nehéz élete volt az iskolában, hogy mennyire szereti a zenét, hogy hogyan jutott be az iskolába.. eszméletlen sokat beszélgettünk. Jó társaság volt.
- Most.. te jössz. - fordult be a következő sarkon. Jut eszembe, elég sok ideje megyünk. Vajon hol lakik?
- Mármint mivel? - reménykedtem, hogy nem kell mesélnem magamról.
Jungkook Szemszögéből, Jelen
Miközben kényelmesen sétálgattam, észrevettem hogy Minae lemaradt. Egyhelyben állt, homályos tekintettel elbambult. Mosolyogva visszasétáltam hozzá, majd lehajoltam az arcához, hogy a látókörében legyek. Az arcát még mindig nem láttam rendesen - hosszú haja mindig eltakarta.
Mikor megpillantott, egyből előre kapta a fejét.
-Minden rendben?- kérdeztem, miután újra elkezdtünk sétálni. Ő csak halványan bólintott, majd rám nézett.
- Egyébként.. téged hogy hívnak? - kérdezte halkan. Nem gondoltam volna, hogy meg fogja kérdezni.
- Jungkook. Jeon Jungkook. - mosolyogtam rá mire félénken visszamosolygott. Egész kedvesnek tűnik.
- És.. a többi fiú hol van? - dörzsölte meg a karját. Szóval emlékszik rám.
- Nem tudom, előbb leléptem mert fáradt voltam..- válaszoltam.
- Értem. - sétált tovább.
- Nem akarok tolakodó lenni, de szívesen megismernélek jobban.. kicsit mesélnél magadról? - kértem, mivel nem tűnt egy unalmas lánynak. Meglepődött, hogy ilyet kértem, és félénken kezdte de idővel egyre lazább lett körülöttem.
Ezután mindent elmesélt magáról. Csak beszélt, és beszélt. Arról, hogy adoptálták, hogy milyen nehéz élete volt az iskolában, hogy mennyire szereti a zenét, hogy hogyan jutott be az iskolába.. eszméletlen sokat beszélgettünk. Jó társaság volt.
- Most.. te jössz. - fordult be a következő sarkon. Jut eszembe, elég sok ideje megyünk. Vajon hol lakik?
- Mármint mivel? - reménykedtem, hogy nem kell mesélnem magamról.
- Én is megismernélek. - nézett rám nagy szemeivel.
- Majd meg fogsz. - mosolyogtam, majd megborzoltam a haját. Kicsit csalódott volt a tekintete, de szerintem egy ponton meg is értette. Ahogy sétáltunk, beértünk egy szélesebb útra, tele utcai árusokkal.
- Minae, nézz ide. - mondtam, majd ráraktam egy nyuszifület.
- Ez.. mi? - tapogatta meg a dolgot a fején, majd levette és elmosolyodott. Rám nézett, mire vettem az adást és lassan elkezdtem távolodni tőle, de huncut mosollyal az arcán csak követett. Egy idő után hagytam magam, majd végül sikerült neki a fejemre helyezni a fejpántot. Elpirult, a szája pedig mosolyra húzódott.
- Miért? Vicces? - hajoltam hozzá közelebb, mire felnevetett. A haja kisöprődött az arcából amit végre tisztán láttam.
Még sétáltunk egy ideig, majd mikor már elég közel voltunk az én lakásomhoz, megállt. Akkor ő is erre felé lakik.
Még sétáltunk egy ideig, majd mikor már elég közel voltunk az én lakásomhoz, megállt. Akkor ő is erre felé lakik.
- Én erre megyek.. - mutatott be a szűk utcába tele házakkal.
- Oké.. akkor, szia. - intettem neki mosolyogva és elfordultam az ellenkező irányba.
- Köszi..- kezdte a mondatot, mira visszanéztem. Észrevette, hogy nem egészen tudom hogy miről beszél, így folytatta. - ..hogy nem a kinézetemről ítéltél. - mosolygott, majd intett egyett és elindult.
- Nem úgy volt hogy a lakáson vársz? - nézett felém RapMon a dorm bejáratától.
- Nem tudom.. - mosolyogtam, majd bedugtam a kulcsot a zárba.
- De ti miért nem vagytok bent? - kérdeztem, majd eszembe jutott, hogy csak nálam volt kulcs mikor elindultunk. -Ja..- vakartam meg a fejem, majd belöktem az ajtót.
- Kivel voltál? - húzta össze Jimin a szemeit.
- Valakivel. - válaszoltam halkan. Jobbnak éreztem ha nem ismerik meg. Nem tudom pontosan miért, csak.. úgy.
- Hjaaa kook, mit titkolsz? - karolta át a nyakamat V, hosszú kezeit viszont le vettem a vállamról.
- Sokmindent. - válaszoltam irónikusan.
Talán mégis elkellett volna mesélnem magamról mindent? Ő megbízott bennem és olyan dolgokat mondott amiket könnyen ellene fordíthatnék. Honnan gondolta hogy megbízhat bennem?
Talán mégis elkellett volna mesélnem magamról mindent? Ő megbízott bennem és olyan dolgokat mondott amiket könnyen ellene fordíthatnék. Honnan gondolta hogy megbízhat bennem?
~Minae Szemszögéből~
Nem akartam elhinni, hogy ennyi év után ilyen könnyű megismerkedni valakivel. Úgyéreztem túl sok és túl gyors ez nekem - még ha jó dolgok is történtek, az életem teljesen felfordult.
Miközben lesétáltam azt a pár lépést a házunkig, a telefonom elkezdett csörögni.
HyeSun nevét láttam meg a kijelzőn, majd felvettem.
- Hja, te hol a jó istenbe vagy? Másfél órája vége a sulinak, de te még mindig nem vagy itthon. Voltál valakivel? - hallgattam az egész hangosan beszélő barátnőmet. - Mindegy, gyere haza, itt várok. - mondta, mielőtt még válaszolhattam volna. Nálam? Mit akarhat?
Becsúsztattam a kopott, régi kulcsot a zárba majd elfordítottam és beléptem a házba.
- Ezt nézd! - mutatott fel két szatyrot a barátnőm miután lerúgtam a cipőim.
- Azok mik? - kérdeztem kíváncsian.
- Ne húzd le a cipőd! - ordított.
- Mi? Hova megyünk? - fogtam fel a helyzetet.
- Konditerembe.- lépett ki mellettem az ajtón. Anyura néztem, mire ő csak rámmosolygott. Miután nehezen újra beleléptem a cipőimbe, utánafutottam.
Miután odaértünk Hyesun bevezetett az öltözőbe ahol a kezembe nyomta az egyik szatyrot.
- Vedd fel - mosolygott, majd felemelte a másikat. Belenéztem a szatyorba majd egy bő szürke - fehér felsőt láttam és egy szürke nadrágot. Nem láttam más választási lehetőséget így követtem barátnőm utasítását.
Mivel egyik sem volt testhez simuló nem látszott annyira az alakom, de ettől függetlenül is kínosan éreztem magam a sok szép, vékony lány között.
- Majd te is ilyen leszel. - suttogta barátnőm miután észrevette hogy a tökéletes alakú korombeli lányokat bámulom. Sétáltunk a sorok között, majd egyszercsak megállt egy futópadnál. Ráálltam, HyeSun beállított rajta valamit majd ahogy elkezdett alattam mozogni az eszköz, kissé gyors tempóban kezdtem el futni. Miközben futottam a falat tanulmányoztam, egy idő után viszont elkezdtem nézelődni. Észrevettem hogy nem én vagyok az egyetlen akinek nincs álomalakja, - ami mondjuk egy edzőteremben nem is csoda - szóval egyre jobban éreztem magam ott, amikor megláttam egy fiút. Engem nézett, majd gúnyosan elmosolyodott - ő az, az a bunkó fiú. Elvesztettem a tempót, de HyeSun megmentett és időben leállította a gépet.
- Hova nézel? Koncentrálj már! - ordított rám. Komolyan elmehetne privát edzőnek. Tovább futottam, a fiú viszont eltűnt. Miután eleget tanulmányoztam, rájöttem hol kell leállítani a gépet így odamentem a barátnőmhöz. Valami furi gépnél ült, és bámult valamit amit viszont nem láttam onnan. Egyre jobban közeledtem, amikor észrevettem hogy beszélget valakivel. Viszont ahogy meglátott, mondott valamit az illetőnek, majd megindult felém. Onnan viszont már láttam, ki volt a társasága - a bunkó fiú, akinek még mindig nem tudom a nevét.
- Ide jár! Az a fiú, tudod akire azt mondtad hogy bunkó! Tök jófej..- ugrált körül HyeSun. Szegény, vagy túl naív, vagy túl könnyen tetszik meg neki akárki.
- Mehetünk? - mosolyogtam rá, mintha nem hallottam volna amit mondott. Bólintott egyet, majd előre ment. Követni akartam, mire egy kezet éreztem meg a csuklómon. Visszanéztem, de már azelőtt is tudtam ki volt az. Belenéztem a sötét szempárba, majd kiszabadítottam magam a szorításából.
- Látom mégis csak jelentett valamit amit mondtam.. - dugta zsebébe hosszú kezeit. - Kíváncsian várom az eredményt. - villantott egy félmosolyt, majd elment mellettem. Várhatja is, mert jönni fog.
~ Jimin Szemszögéből~ [Második Nap]
Miután felhúztam a cipzárt a sportdzsekimen, kimentem a biciklimért. Úgylátszik Jungkook már elindult. Mi ketten mindig korábban kelünk és együtt elmegyünk biciklizni, a többiek délután szoktak edzőterembe járni, mi olyankor már kidőlünk. Felültem, majd elkezdtem tekerni. Mikor az ismerős hídhoz értem, megláttam ahogy csapattársam belekortyol az üvegébe és nézelődik. Odatekertem, majd lelassítottam.
- Engem keresel? - mosolyogtam miután végleg megállt az eszköz. Válaszul csak rámnézett, majd felszállt a biciklijére.
- Verseny a parkig? - villantotta meg fogsorát miközben huncutan mosolygott.
- Még mindig nem adtad fel? - indultam el. 10 éves korom óta ismerem, azóta próbál gyorsabb lenni nálam, de nem sikerült még. Csak halványan mosolyogva visszanézett, majd eltekert mellőlem. Szokásosan leelőztem, akárhányszor is ért be. Így ment ez a park bejáratáig, ahol végül én értem először célba.
Begomboltam a fehér, szűk ingemet majd ráhúztam az iskola öltönyét. Még vetettem magamra egy utolsó pillantást a tükörben és leindultam a lépcsőn.
- Indulhatnánk? Mindenki kész van? - kiabált fel RapMon, mire a maradék is le jött. Leaderünk körbenézett, majd intett egyet hogy menjünk. Mindenkit láttam, csak Kookiet nem, pedig RapMon nem felejt el senkit.
- Hyung, Kook hol van? - kérdeztem tőle, miközben mellette sétáltam.
- Előbb indult el. - vonta meg a vállát.
- Talált valami csajt? - fonta össze karjait Suga a mellkasa előtt.
- A maknae-nak csak nincs már előbb barátnője mint Jiminnek. Vagy de? - ráncolta a homlokát J-Hope.
- Ha lányról van szó akkor valakinek a suliból kell lennie nem? - húztam össze a szemeimet, mire mindenki egyszerre bólintott.
- De nem tett senkiről megjegyzést, csak arról a dagi lányról. - nézett fel a telefonjából V.
- Kitudja..- mosolygott Jin.
Az osztályterembe belépve nem láttuk Jungkookot, talán reggelizik valakivel.
- Van még húsz percünk, veszünk valami kaját? - vakarta meg a fejét RapMon miután ránézett az órára. Elindultunk a büfé felé ahol reméltem hogy meglátom a maknaenk-at a barátnőjével, de nem. Furcsának találtam, eddig mindig mindent elmondott nekem ami történt vele, így először van az hogy utána kell járnom a dolgoknak. Oka viszont biztos van hogy most nem mesélt róla, szóval megértem, a végén úgy is minden kiderül.
Mire visszamentünk a terembe, Jungkook ott ült és nyomkodta a telefonját.
- Azthittem lekésitek az órát. - pillantott felénk, miközben levágódtunk a padokba.
- Csak vettünk valamit enni. - emelte fel a zacskót V, mire Jungkook csak egy "értem"-et bólintott, majd tovább nyomkodta a telefonját.
- De te mégis hol voltál? - ráncoltam a homlokom.
- Csak sétáltam egyet. Szellőztetni a fejemet, ilyesmi. - vonta meg a vállát. Előre néztem, majd megláttam a duci lányt. Jut eszembe, a nevét még nem is tudom. Érdekelt, szóval hogy kideríthessem, odamentem a padjához, lehajoltam hozzá, majd leolvastam a névtáblájáról a nevét.
- Han Min Nae.. - mosolyogtam rá miközben tágra nyitott szempárjába néztem. Meglepődhetett.
- Csak a neved kellett. - fordultam el, majd visszaültem a helyemre. A fiúk felvont szemmel néztek engem, csak Jungkook nézett rám mérgesen. Túl kedves mindenkivel.
Megszólalt a csengő, majd Yoon-tanárnő lépett be. Átmentünk a zeneterembe és felsorakoztunk.
- Ma sok dolgunk lesz. Minden évfolyamról kell egy előadás a nyitó showra ami másfél hét múlva lesz, így nekünk is ki kell választanunk valakit. Duplaóránk van, ezért adok nektek egy órát hogy eldöntsétek a dalt és hogy párban vagy egyedül énekeltek. Koreográfia nem szükséges, azt táncórán beszélitek meg. - mondta, majd egy könyvvel visszavonult.
~ Jungkook Szemszögéből ~
Tisztán hallottam amit a tanárnő mondott, viszont csak arra tudtam gondolni hyung mit mondhatott Minae-nak.
A többiek példáját követve a banda leült a földre egy körbe, remélve hogy kitaláljuk mit csináljunk.
- Szavazzuk meg. Ötletek? - kezdte RapMon.
- Touch My Body! - kurjantotta V, mire néhányan felénk néztek, mi meg csak hurrogtunk és lökdöstük V-t. Amíg ő elkezdte énekelni a népszerű lánycsapat dalát, egy tucat ötlet jött mindenhonnan.
- H.O.T? Valami régihez mit szólnátok? - hozta fel Jin.
- A Candy nem hangzik rossznak..- gondolkozott el Suga.
- Shinee? - kérdezte Jimin.
- Szerintem olyasmi kéne ami illik hozzánk.. rap rész is kéne. Olyasmit sokat gyakoroltunk, nem?- szólalt meg J-Hope.
- BigBang? - kérdeztem. Sokaknak a bandából a BigBang tagjai a példaképük, köztük nekemis, szóval nem tartottam rossz ötletnek.
- Tényleg! Mit? Bang Bang Bang? - kérdezte V miután abbahagyta az éneklést.
- Ha már BigBang akkor Loser. Ahhoz begyakoroltuk a koreográfiát is.. - mondta Jimin, mire egyként bólítottunk.
Felálltunk, majd halkan néhányszor elénekeltük a dalt és javítottunk a tánclépéseken. Megvártuk hogy leteljen az egy óra, a tanárnő utasítására pedig felsorakozott az egész osztály.
- Az előadásotokról ítélve folyik majd a szavazás az egész osztály közt. - magyarázta el. - Sok szerencsét. - mosolygott, majd leült egy székre. Eszméletlenül jól énekeltek, még ha volt köztük néhány hamis hang is.
Minae jött, a barátnőjével együtt énekelt. Ránéztem, majd ahogy elkaptam a tekintetét tátogtam neki egy "fighting"-ot.
A gépen beállították a háttérzenét, majd elkezdték énekelni a dalt. Azonnal felismertem, Yoon Mi Rae-tól a Touch Love. Anyu nagyon szerette ezt a számot amikor fiatal volt. Minae hangja valami elképesztően gyönyörű volt, és mint vártam, hibátlan. A végén csakúgy mint az első alkalomnál amikor énekelt, mindenki tátott szájjal nézte őket.
Mire mi jöttünk, a lányok ujjongtak, a fiúk pedig féltékenyen bámulva várták az előadást. J-Hope nyomkodott valamit a gépen, mire elindult a Loser. Ahogy elkezdtünk énekelni, végignéztem a "közönségen" akik teljesen megvoltak lepődve. A tánc is jól ment, én legalábbis nem vettem észre semmiféle hibát. Ahogy vége lett a dalnak, bármennyire is kevesen voltunk a teremben, eszméletlen hangos tapsviharral reagált az osztály. Elég biztos voltam benne hogy jó eredményünk lesz, hiszen a tánc egy plusz pont, az pedig hogy már be van gyakorolva még nagyobb előny.
- Nagyon jók voltatok, elmondanátok mi a banda neve? - mosolygott a tanárnő miután befejezte a tapsolást.
- Bangtan Sonyeondan.- mondtuk mindannyian, egyszerre, mire bólintott egyet.
- Az asztalról vegyetek egy post-itet és írjátok rá a szavazatokat. Egy előadót választhattok csak, máshogy nem ér! - nézett végig az osztályon a tanárnő.
Mindenki gyorsan lefirkált egy nevet, majd összehajtotta. Minae-ra szavaztam, azt akartam hogy az egész suli lássa milyen tehetséges. Mielőtt elindultam volna a tanárnőhöz leadni, kíváncsiságból rápillantottam Jimin hyung papírjára. Han Min Nae. Minae-ra szavazott? Nem úgy volt hogy nem bírja?
Anélkül hogy észrevett volna, elment mellettem majd leadta szavazatát.
Yoon Tanárnő a táblára írta a szavazatokat, ami viszont már az elején eldőlt.
- 13 szavazat a Bangtan Sonyeondannak, 2 Han Min Nae&Baek HyeSun-nak. - tapsikolt a tanárnő.
Jiminre néztem, nem tudtam eldönteni tekintetén hogy csalódott, vagy örül-e az eredménynek.
- Aki a nyitó előadáson fellép és ezzel esélyt kap arra hogy felvegyék egy ügynökséghez és idővel ledebütáljon.. a Bangtan Sonyeondan. - mondta mosolyogva.
~ Jimin Szemszögéből~
Ha Minae nyert volna, vajon felmert volna menni a színpadra? Kíváncsi voltam, így még ha lehetetlennek is tűnt, reméltem hogy sikerül neki.
Szünetben indultam volna a következő órára ami a táncteremben volt, de Jungkook megállított.
- Miért szavaztál rá? - nézett rám kételkedően. Mégis honnan tudja?
- Látni akartam elbukni. - mosolyogtam gúnyosan, még ha nem is volt igaz.
- Miért érdekel téged ennyire? - húzta össze a szemöldökét. Ez volt az a kérdés, amire én sem tudtam a választ.
- És téged? - vágtam vissza egy idő gondolkozás után. Csak nézett rám, én pedig elmentem mellette és folytattam utamat a teremhez.
Az azutáni 5 órában megismertünk még néhány tanárt, mint például az angolt,matekot, nyelvtant és tesit. A nap végére elszakadtam a többiektől, viszont jó ötletnek tartottam hogy elmegyek egyet sétálni, így nem is kerestem meg őket.
Végre úgyéreztem, elfelejthetek mindent amiben a zene és a friss levegő segített leginkább. Fel kellett volna hívnom már egy ideje anyuékat, de ha őszintének kell lennem, egyáltalán nem érdekel mi van velük. Nincs szükségem olyan emberekre akik kedvükre hívnak és küldenek el. Egyet tudok most, énekelni akarok. Semmi mást, csak énekelni és a fiúkkal lenni.
Miközben sétáltam egy Sunchan egyenruhás lány tűnt fel a láthatáromon. Jobbról jött, majd az én irányomba indult. Közelebbről felismertem, Minae volt az. Már egy ideje úgyéreztem hogy bocsánatot kéne kérnem mindenért, még ha fáj is a büszkeségemnek, így úgygondoltam kihasználom a helyzetet.
- Minae..- szóltam neki, majd rámnézett. Beszédre nyitottam a szám, majd megláttam egy alakot mögötte.
- Hyung? - nézett rám Jungkook meglepődve. Gondolhattam volna.
- Hova nézel? Koncentrálj már! - ordított rám. Komolyan elmehetne privát edzőnek. Tovább futottam, a fiú viszont eltűnt. Miután eleget tanulmányoztam, rájöttem hol kell leállítani a gépet így odamentem a barátnőmhöz. Valami furi gépnél ült, és bámult valamit amit viszont nem láttam onnan. Egyre jobban közeledtem, amikor észrevettem hogy beszélget valakivel. Viszont ahogy meglátott, mondott valamit az illetőnek, majd megindult felém. Onnan viszont már láttam, ki volt a társasága - a bunkó fiú, akinek még mindig nem tudom a nevét.
- Ide jár! Az a fiú, tudod akire azt mondtad hogy bunkó! Tök jófej..- ugrált körül HyeSun. Szegény, vagy túl naív, vagy túl könnyen tetszik meg neki akárki.
- Mehetünk? - mosolyogtam rá, mintha nem hallottam volna amit mondott. Bólintott egyet, majd előre ment. Követni akartam, mire egy kezet éreztem meg a csuklómon. Visszanéztem, de már azelőtt is tudtam ki volt az. Belenéztem a sötét szempárba, majd kiszabadítottam magam a szorításából.
- Látom mégis csak jelentett valamit amit mondtam.. - dugta zsebébe hosszú kezeit. - Kíváncsian várom az eredményt. - villantott egy félmosolyt, majd elment mellettem. Várhatja is, mert jönni fog.
~ Jimin Szemszögéből~ [Második Nap]
Miután felhúztam a cipzárt a sportdzsekimen, kimentem a biciklimért. Úgylátszik Jungkook már elindult. Mi ketten mindig korábban kelünk és együtt elmegyünk biciklizni, a többiek délután szoktak edzőterembe járni, mi olyankor már kidőlünk. Felültem, majd elkezdtem tekerni. Mikor az ismerős hídhoz értem, megláttam ahogy csapattársam belekortyol az üvegébe és nézelődik. Odatekertem, majd lelassítottam.
- Engem keresel? - mosolyogtam miután végleg megállt az eszköz. Válaszul csak rámnézett, majd felszállt a biciklijére.
- Verseny a parkig? - villantotta meg fogsorát miközben huncutan mosolygott.
- Még mindig nem adtad fel? - indultam el. 10 éves korom óta ismerem, azóta próbál gyorsabb lenni nálam, de nem sikerült még. Csak halványan mosolyogva visszanézett, majd eltekert mellőlem. Szokásosan leelőztem, akárhányszor is ért be. Így ment ez a park bejáratáig, ahol végül én értem először célba.
Begomboltam a fehér, szűk ingemet majd ráhúztam az iskola öltönyét. Még vetettem magamra egy utolsó pillantást a tükörben és leindultam a lépcsőn.
- Indulhatnánk? Mindenki kész van? - kiabált fel RapMon, mire a maradék is le jött. Leaderünk körbenézett, majd intett egyet hogy menjünk. Mindenkit láttam, csak Kookiet nem, pedig RapMon nem felejt el senkit.
- Hyung, Kook hol van? - kérdeztem tőle, miközben mellette sétáltam.
- Előbb indult el. - vonta meg a vállát.
- Talált valami csajt? - fonta össze karjait Suga a mellkasa előtt.
- A maknae-nak csak nincs már előbb barátnője mint Jiminnek. Vagy de? - ráncolta a homlokát J-Hope.
- Ha lányról van szó akkor valakinek a suliból kell lennie nem? - húztam össze a szemeimet, mire mindenki egyszerre bólintott.
- De nem tett senkiről megjegyzést, csak arról a dagi lányról. - nézett fel a telefonjából V.
- Kitudja..- mosolygott Jin.
Az osztályterembe belépve nem láttuk Jungkookot, talán reggelizik valakivel.
- Van még húsz percünk, veszünk valami kaját? - vakarta meg a fejét RapMon miután ránézett az órára. Elindultunk a büfé felé ahol reméltem hogy meglátom a maknaenk-at a barátnőjével, de nem. Furcsának találtam, eddig mindig mindent elmondott nekem ami történt vele, így először van az hogy utána kell járnom a dolgoknak. Oka viszont biztos van hogy most nem mesélt róla, szóval megértem, a végén úgy is minden kiderül.
Mire visszamentünk a terembe, Jungkook ott ült és nyomkodta a telefonját.
- Azthittem lekésitek az órát. - pillantott felénk, miközben levágódtunk a padokba.
- Csak vettünk valamit enni. - emelte fel a zacskót V, mire Jungkook csak egy "értem"-et bólintott, majd tovább nyomkodta a telefonját.
- De te mégis hol voltál? - ráncoltam a homlokom.
- Csak sétáltam egyet. Szellőztetni a fejemet, ilyesmi. - vonta meg a vállát. Előre néztem, majd megláttam a duci lányt. Jut eszembe, a nevét még nem is tudom. Érdekelt, szóval hogy kideríthessem, odamentem a padjához, lehajoltam hozzá, majd leolvastam a névtáblájáról a nevét.
- Han Min Nae.. - mosolyogtam rá miközben tágra nyitott szempárjába néztem. Meglepődhetett.
- Csak a neved kellett. - fordultam el, majd visszaültem a helyemre. A fiúk felvont szemmel néztek engem, csak Jungkook nézett rám mérgesen. Túl kedves mindenkivel.
Megszólalt a csengő, majd Yoon-tanárnő lépett be. Átmentünk a zeneterembe és felsorakoztunk.
- Ma sok dolgunk lesz. Minden évfolyamról kell egy előadás a nyitó showra ami másfél hét múlva lesz, így nekünk is ki kell választanunk valakit. Duplaóránk van, ezért adok nektek egy órát hogy eldöntsétek a dalt és hogy párban vagy egyedül énekeltek. Koreográfia nem szükséges, azt táncórán beszélitek meg. - mondta, majd egy könyvvel visszavonult.
~ Jungkook Szemszögéből ~
Tisztán hallottam amit a tanárnő mondott, viszont csak arra tudtam gondolni hyung mit mondhatott Minae-nak.
A többiek példáját követve a banda leült a földre egy körbe, remélve hogy kitaláljuk mit csináljunk.
- Szavazzuk meg. Ötletek? - kezdte RapMon.
- Touch My Body! - kurjantotta V, mire néhányan felénk néztek, mi meg csak hurrogtunk és lökdöstük V-t. Amíg ő elkezdte énekelni a népszerű lánycsapat dalát, egy tucat ötlet jött mindenhonnan.
- H.O.T? Valami régihez mit szólnátok? - hozta fel Jin.
- A Candy nem hangzik rossznak..- gondolkozott el Suga.
- Shinee? - kérdezte Jimin.
- Szerintem olyasmi kéne ami illik hozzánk.. rap rész is kéne. Olyasmit sokat gyakoroltunk, nem?- szólalt meg J-Hope.
- BigBang? - kérdeztem. Sokaknak a bandából a BigBang tagjai a példaképük, köztük nekemis, szóval nem tartottam rossz ötletnek.
- Tényleg! Mit? Bang Bang Bang? - kérdezte V miután abbahagyta az éneklést.
- Ha már BigBang akkor Loser. Ahhoz begyakoroltuk a koreográfiát is.. - mondta Jimin, mire egyként bólítottunk.
Felálltunk, majd halkan néhányszor elénekeltük a dalt és javítottunk a tánclépéseken. Megvártuk hogy leteljen az egy óra, a tanárnő utasítására pedig felsorakozott az egész osztály.
- Az előadásotokról ítélve folyik majd a szavazás az egész osztály közt. - magyarázta el. - Sok szerencsét. - mosolygott, majd leült egy székre. Eszméletlenül jól énekeltek, még ha volt köztük néhány hamis hang is.
Minae jött, a barátnőjével együtt énekelt. Ránéztem, majd ahogy elkaptam a tekintetét tátogtam neki egy "fighting"-ot.
A gépen beállították a háttérzenét, majd elkezdték énekelni a dalt. Azonnal felismertem, Yoon Mi Rae-tól a Touch Love. Anyu nagyon szerette ezt a számot amikor fiatal volt. Minae hangja valami elképesztően gyönyörű volt, és mint vártam, hibátlan. A végén csakúgy mint az első alkalomnál amikor énekelt, mindenki tátott szájjal nézte őket.
Mire mi jöttünk, a lányok ujjongtak, a fiúk pedig féltékenyen bámulva várták az előadást. J-Hope nyomkodott valamit a gépen, mire elindult a Loser. Ahogy elkezdtünk énekelni, végignéztem a "közönségen" akik teljesen megvoltak lepődve. A tánc is jól ment, én legalábbis nem vettem észre semmiféle hibát. Ahogy vége lett a dalnak, bármennyire is kevesen voltunk a teremben, eszméletlen hangos tapsviharral reagált az osztály. Elég biztos voltam benne hogy jó eredményünk lesz, hiszen a tánc egy plusz pont, az pedig hogy már be van gyakorolva még nagyobb előny.
- Bangtan Sonyeondan.- mondtuk mindannyian, egyszerre, mire bólintott egyet.
- Az asztalról vegyetek egy post-itet és írjátok rá a szavazatokat. Egy előadót választhattok csak, máshogy nem ér! - nézett végig az osztályon a tanárnő.
Mindenki gyorsan lefirkált egy nevet, majd összehajtotta. Minae-ra szavaztam, azt akartam hogy az egész suli lássa milyen tehetséges. Mielőtt elindultam volna a tanárnőhöz leadni, kíváncsiságból rápillantottam Jimin hyung papírjára. Han Min Nae. Minae-ra szavazott? Nem úgy volt hogy nem bírja?
Anélkül hogy észrevett volna, elment mellettem majd leadta szavazatát.
Yoon Tanárnő a táblára írta a szavazatokat, ami viszont már az elején eldőlt.
- 13 szavazat a Bangtan Sonyeondannak, 2 Han Min Nae&Baek HyeSun-nak. - tapsikolt a tanárnő.
Jiminre néztem, nem tudtam eldönteni tekintetén hogy csalódott, vagy örül-e az eredménynek.
- Aki a nyitó előadáson fellép és ezzel esélyt kap arra hogy felvegyék egy ügynökséghez és idővel ledebütáljon.. a Bangtan Sonyeondan. - mondta mosolyogva.
~ Jimin Szemszögéből~
Ha Minae nyert volna, vajon felmert volna menni a színpadra? Kíváncsi voltam, így még ha lehetetlennek is tűnt, reméltem hogy sikerül neki.
Szünetben indultam volna a következő órára ami a táncteremben volt, de Jungkook megállított.
- Miért szavaztál rá? - nézett rám kételkedően. Mégis honnan tudja?
- Látni akartam elbukni. - mosolyogtam gúnyosan, még ha nem is volt igaz.
- Miért érdekel téged ennyire? - húzta össze a szemöldökét. Ez volt az a kérdés, amire én sem tudtam a választ.
- És téged? - vágtam vissza egy idő gondolkozás után. Csak nézett rám, én pedig elmentem mellette és folytattam utamat a teremhez.
Az azutáni 5 órában megismertünk még néhány tanárt, mint például az angolt,matekot, nyelvtant és tesit. A nap végére elszakadtam a többiektől, viszont jó ötletnek tartottam hogy elmegyek egyet sétálni, így nem is kerestem meg őket.
Végre úgyéreztem, elfelejthetek mindent amiben a zene és a friss levegő segített leginkább. Fel kellett volna hívnom már egy ideje anyuékat, de ha őszintének kell lennem, egyáltalán nem érdekel mi van velük. Nincs szükségem olyan emberekre akik kedvükre hívnak és küldenek el. Egyet tudok most, énekelni akarok. Semmi mást, csak énekelni és a fiúkkal lenni.
Miközben sétáltam egy Sunchan egyenruhás lány tűnt fel a láthatáromon. Jobbról jött, majd az én irányomba indult. Közelebbről felismertem, Minae volt az. Már egy ideje úgyéreztem hogy bocsánatot kéne kérnem mindenért, még ha fáj is a büszkeségemnek, így úgygondoltam kihasználom a helyzetet.
- Minae..- szóltam neki, majd rámnézett. Beszédre nyitottam a szám, majd megláttam egy alakot mögötte.
- Hyung? - nézett rám Jungkook meglepődve. Gondolhattam volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése